A kémény azok közé az épületelemek közé tartozik, amelyekről természetesnek gondoljuk, hogy teszik a dolgukat. Valóban nincs túl sok gondunk egy jól megépített (vagy szerelt) kéménnyel, pedig fontos része a ház gépészetének. De ahhoz, hogy ez így legyen, jól kell megépíteni, és persze a karbantartásáról sem szabad megfeledkeznünk.
A klasszikus, téglából falazott kémények építése kényes feladat volt. A karcsú, időjárásnak is kitett szerkezetek felrakása önmagában kihívás volt a kőművesek számára. A belső résznek (a „csőnek”) pedig vakolt felületűnek kellett lenni. A vakolat egyrészt a tégla anyagát védte a füstben lévő nedvességtől és savas vegyületektől, másrészt pedig a levegő turbulenciamentes áramlását segítette. Könnyű belátni, hogy az utólagos vakolás, ahogy a falaknál készítik, nem lehetséges, ezért a kémények falazásával párhuzamosan, nagy ügyességgel, vagy speciális segédeszközzel készítették.
Ma, ha egy újonnan épült házon látjuk a szabályos „mesebeli” tégla kéményt, biztosak lehetünk benne, hogy a belsejében előre gyártott fém vagy kerámia kürtő található. De a használatban lévő régi kéményeknél is gyakori (sőt, ajánlott) az utólagos bélelés.
Mit tud ma egy jó kémény?
Természetesen elszállítja a kályhánk vagy kazánunk égéstermékét. (Ennek a fizikai alapjairól később még lesz szó.) Ezen túl pedig a következő kritériumoknak kell megfelelnie.
Saválló, nedvességtűrő
Egy kilogramm fa elégetésekor akár 1 liter, 1 m3 gáz elégetésekor ennél több víz is keletkezhet. A téglák anyagát adó agyag-kerámia az ebben lévő savas vegyületektől károsodik, hosszú távon tönkre megy. A korszerű kéménybelsők anyaga ezért saválló kerámia vagy korrózióálló fémlemez.
Hőszigetelt
Ha a kémény áthűl, a belső felületén biztosan lecsapódik a füstben lévő savas nedvesség. Ezen túl a falán belüli hőmérsékletkülönbség feszültséget, hosszú távon a szerkezet és az anyag károsodását okozza.
Energiahatékony
Vagyis jól méretezett és jól megválasztott. A kémény méretei, kialakítása segíti a kazánban/kályhában a tökéletes égést, és nem több és nem kevesebb füstöt vezet el, mint amennyi szükséges.
Szilárd, tartós és fagyálló
A szél, a csapadék, a fagy mind-mind próbára teszik az épített szerkezeteket, és a tető mozgásai is hatnak a kéményre. A magas kémények megtámasztást is igényelhetnek, és a fűtött zónából kiemelkedő részek szigetelése is indokolt lehet.
Biztosítja az égési levegőt (levegőpótlás)
Régebben ez nem volt szempont: a nyílászáró szerkezetek nem zártak tökéletesen, zárt ajtóknál és ablakoknál is bejutott annyi levegő, amennyi pótolta az égéshez elhasznált oxigént. A tökéletesen záró nyílászárók és a légtömör épületek mellett viszont szükség van az égési levegő biztosítására. A modern tüzelőberendezések úgy készülnek, hogy nem a helyiségekből vonják el az oxigént, hanem a kéményük szellőzőkürtőjén keresztül a külső térből kapnak plusz levegőt.
Szerelt vagy épített?
Ha építkezünk, természetes módon választjuk az épített kivitelt. A ház szerkezeti terveinek tartalmazni kell a kéményeket, mert az épített kéményeknek külön alapozásra van szükségük. Beton vagy kerámia külső elemekből épülnek, bélésük kerámia. Mindegyik tartalmaz hőszigetelő réteget.
Ahol az épített kéményt nehéz kivitelezni, vagy utólag, gyorsan kell a füstelvezetést megoldani, oda a szerelt kémények közül választhatunk.
Tények, érdekességek
1. A kémény valójában egy levegőszállító gép. Azon a fizikai alapon működik, hogy a meleg levegőnek nagyobb a nyomása, mint a hidegnek. A kinti levegő hidegebb a bentinél, a tüzelőberendezésben lévő füstgáznál legalábbis egész biztosan. Így a kéménykürtő két vége közti nyomáskülönbség miatt kialakul az a szívó hatás, ami kiviszi a füstöt.
2. Ugyanezt az elvet használja ki az a régi begyújtási praktika, ami akkor segít, ha visszafelé indul el a kéményben a levegő. Melegebb napokon szokott előfordulni. Ilyenkor, ha a kémény alsó tisztítónyílásába, vagy a kályha kéménytorkolatába betolunk egy égő újságpapír-gombócot, az az által felmelegített levegő nyomása beindítja a helyes irányú áramlást.
3. Hosszú ideig kémény nélkül épültek a lakóépületek. Az első konyhákban szabad tűzön főztek, a füstöt pedig a falon ütött szellőzőnyílásokon, vagy az ajtón engedték ki – már amennyire tudták. E miatt sok helyen az ajtók felső része külön nyitható volt.
4. Később aztán a tűz fölé kúpos kivezető kürtőt építettek, amin a padlásra vezették a füstöt – és vele együtt sokszor a kipattogó szikrákat is, nem kevéssé tűzveszélyes módon.
5. Ezek a kürtők, ahogy később az első tetőn túlnyúló kémények is, gyakran fából készültek.
6. Nem mindegy, hogy a tető fölött mennyire emelkedik ki a kémény. Nincs rá egy mondatban összefoglalható ökölszabály, de az alábbi példa segíthet:
Magastető esetén a kémény kitorkollását, amennyiben 1,0 m – és 2,30 m -en belül van a gerinctől, legalább 0,4m-rel kell a tetőgerinc fölé emelni, de egy méteren belül a tetősík felett min. 80 cm kell, hogy legyen! .
Ha a gerinc és a kémény közti távolság nagyobb, mint 2,30 m, a kémény kitorkollásától a tető síkjával való metszéspontig haladó képzeletbeli vízszintes vonal hosszúsága legalább 2,3 m legyen!
