Aki mostanában felújításon vagy építkezésen töri vagy törte a fejét, szinte biztosan belefutott a dilemmába: költségesebb, de zöld megoldásokat válasszon, vagy pénztárcabarátabb, hagyományos utakat kövessen? Nos az újHÁZ Centrum építőanyag-kereskedelmi hálózat országos, reprezentatív kutatásából kiderül, hogy ez a kérdés mennyire nem egyértelmű.
„A kutatás egyértelmű célja volt, hogy felmérjük, milyen piaca van jelenleg a fenntartható építőipari megoldásoknak” – mondta a felmérésről vezetőnk Juhász Attila majd hozzátette: „1339, 18-59 éves, okostelefonnal rendelkező kitöltőből állt össze a reprezentatív minta, így bátran állíthatjuk, hogy pontos képet kaptunk.”
De pontosan hogy is festenek az eredmények? Vegyük sorra őket!
Már az is meglepő lehet, hogy a megkérdezettek 35%-a nem tudja, hogy mi fán teremnek a környezetbarát építőipari megoldások, míg 65% saját bevallása szerint ismeri a témát. Köztük meg is vannak a téma egyértelmű sztárjai: A napelem 91%-kal, a hőszigetelés 87%kal, a napkollektor 78%-kal vezetik a mezőnyt, míg az okostégla és az inverteres klíma a „sereghajtók” 36, illetve 42%-kal.
Ez a sorrend talán nem is meglepő, hiszen jártunkban-keltünkben egyre több családi háznál látunk új külső hőszigetelést, de szépen szaporodnak a napelemek is – igaz, inkább az új építésű házak tetejét ékesítik. De ez nem is csoda, hiszen a kutatás rávilágított arra, hogy bizony a tudás magában még sajnos nem elegendő, hogy a felújítók-építők egyértelműen a zöld megoldások mellett döntsenek. Ott van még ugyanis az árcédula…
A kutatásban részt vevők 55%-a állította, hogy szerinte bizony drágábbak a fenntarthatóság jegyében született megoldások, de 27% egyenesen a „legtöbb ember számára megfizethetetlennek” tartotta őket. A maradék vagy nem nyilatkozott, vagy egálra hozta ki fejben a költségeket. Ráadásul az áraknál a slágermegoldások élmezőnye is árnyalódott: a 91%-os ismertségű napelemet a megkérdezettek 30% tartotta a legköltségesebbnek, míg a napkollektorra „mindössze” 18% ütötte rá a legdrágábbnak járó pecsétet. Érdekes, hogy ezen a drágasági listán a hőszivattyú beverekedte magát a második helyre, 19%-kal. A számokból úgy tűnik, hogy minden megoldásnak megvannak a maga rajongói, de ők drágának is tartják „kedvencüket”.
Elmaradni valószínűleg nem fog, ugyanis az is kiderült, hogy az emberek tudják, hogy a most drágább megoldások hosszabb távon megtérülnek, de van vita… 40% szerint a megtérülés csak kismértékű, 20% szerint visszajön az árkülönbség, és csak 7% szerint marad el a megtérülés. Itt ezt természetesen megoldása válogatja, hiszen egy napkollektor megtérülési idejét nehéz összehasonlítani mondjuk a hőszivattyúéval, szóval ezeket a számokat ráhagyással kell kezelni.
Attila így foglalta össze a kutatás eredményeit:
„A kutatás alapján bizakodásra adhat okot két tényező. Először is: az emberek 10%-a már holnap a fenntartható megoldások mellett döntene, ha az már hat hónapon belül megtérülne (bár tegyük hozzá, hogy az 5 év megtérülési időben gondolkodók 37%-a valószínűleg jobban utánaszámolt a költségeknek). Másodszor: még viszonylag kevesen tudják, hogy a zöld megoldásokra nagyobb állami támogatások hívhatók le, mint hagyományos társaik esetében. Nagyjából a megkérdezettek fele ismeri csak ezt a tény, ráadásul 28%-al az újHÁZ Centrum kutatásából értesült erről. Tehát a piacban még bőven van potenciál, és egyértelmű a kép: aki teheti, az már zöldben gondolkodik. Ez pedig egy öngerjesztő folyamat, hiszen a kereslet mozgásával a kínálat is bővülni fog, ami hosszú távon az egyre inkább elérhető áru környezetbarát megoldások terjedésének kedvez.”
